Megéri-e a tőkevédett alap?

Sokan keresik a befektetési lehetőségeket a bankbetéteken túl, amelyek ma már csak igen szerény 1-2% körüli kamatokat biztosítanak. Ha bemegyünk egy bankfiókba, biztos nem tudunk anélkül kijönni, hogy ne esne szó a tőkevédett alapokról. Akkor nézzük meg alaposabban, mik is ezek a tőkevédett alapok.

„A befektetési alapok olyan fajtája, mely a futamidő végén a befizetett tőke visszafizetését biztosítja, továbbá valamilyen jellemzően kockázatos befektetés (részvények, nyersanyagpiacok) hozamából is részesedést kínál. A garantált alap mögött bankgarancia áll, de mivel ez igen költséges, nem jellemző. A tőkevédett alapok tőkevédelmét a befektetési politika biztosítja, vagyis úgy kezelik az alapot, hogy a futamidő végén a tőke 100%-a biztosan elérhető legyen.”

Ki ne akarna egy ilyen tuti befektetést, ahol visszakapjuk a pénzünket és még a részvénypiaci ralliból is jut nekünk részesedés? Nos, ha felmerül benned a kérdés, hogy itt valami túl szép, hogy igaz legyen, akkor igazad van.

Hogyan működik egy ilyen alap?
Tegyük fel, hogy van nekem 1 millió forintom, amit tőkevédett alapba fektetek. Ezek az alapok valójában igen költségesek, és ha van vételi jutalék (2% körüli összeg), akkor a kezdeti befizetésem 1 millió 20 ezer forint. Az alap garantálja, hogy lejáratkor (általában 3-5 év) visszakapom az 1 millió forintom. Ekkor az alapkezelő pontosan annyiért vesz magyar állampapírt, hogy 5 év múlva 1 millió forintom legyen. Ez mai áron átszámolva 1,000,000/1,0325 az ötödiken, azaz 825 ezer forint. A maradék 175 ezer forintból, az alapkezelő felszámítja az alapkezelői díjat (jellemzően 1,5-2%), azaz 15-20 ezer forintot. Nos, a megmaradt 150 ezer forintból kell valami nagyot alkotnia az alapkezelőnek.

Mit csinálnak az alapkezelők?
Jellemzően opciókat és swapokat vesznek. Leegyszerűsítve, az opció azt jelenti, ha ma 7,200 forint az OTP részvényárfolyama, én fizetek valakinek 300 forintot, azért, hogy 1 év múlva megvehessem a papírt 8,000 forintért, ha annak az árfolyama magasabb, mint 8,300 forint. Ha ennél magasabb, akkor lehívom az opciót és nyerek, ha alacsonyabb, akkor nem hívom le és elbuktam a 300 forint opciós díjat.
A swap, egy ennél kicsit bonyolultabb pénzügyi művelet, amelyben a csere 2 oldalán általában egy azonnali és egy határidős ügylet áll. Több fajtája is van, itt tudsz róla bővebben olvasni. (Fogok majd írni a swapokról és az opciókról is, ha végig mentünk az alap termékeken és fogalmakon, de ez nem a mai cikk témája.)

A lényeg ugyanaz: a befizetett pénzem 85%-a állampapírban csücsül, míg a maradék 15%-kal az alapkezelő bűvészkedik egy kicsit 1,5-2% jutalékért.
​
Megéri a tőkevédett alap?
Röviden: nem. A tőkevédett alapok átlag évi 2-4%-ot hoznak (költségek levonása előtt), a bamosz honlapján le tudod ellenőrizni őket.
Sokkal jobban jársz, ha saját magadnak csinálsz egy jó kis tőkevédett alapot: vegyél a fent leírtak szerint állampapírt, és a maradék pénzből meg ETF-et (Mi az az ETF?). Az ETF alacsony költségű, széles spektrumú befektetési alap, amelyet szinte bármely banknál vezetett értékpapír számláról vásárolhatsz. (AZ ETF-ekről is lesz szó nemsokára). Ekkor 5 év után megmarad a pénzed (sőt kikerülheted a kamatadót és az EHO fizetést is – ha szeretnéd tudni hogyan, nézd meg lejjebb a tanulmányt), és még kereshetsz is valamennyit, ha jó ETF-be fektettél. Mindenesetre nem kell kifizetned a kezdeti 2% vételi jutalékot és a 1,5-2% alapkezelői díjat sem.
 
Remélem, tudtam egy kicsit segíteni ezzel az írásommal is, ha épp befektetési döntés előtt állsz.
 
Ha bővebb felvilágosítást szeretnél, jelentkezz személyes pénzügyi tanácsadásra, vagy nézd meg a legújabb sikertanulmányom: „Az 5 legjobb kockázatmentes befektetés 2017re” és mellé bónuszként 10 olyan tippet kapsz, amellyel magasan vered a tőkevédett alapok hozamait.