Eszközosztályok hozama évente: mi lesz a nyerő jövőre?

Nagyon sok kisbefektető két helyen rontja el: idő előtt kiszáll ha kicsi emelkedésben vagy esésben van a tőzsde, illetve múltbeli hozamok alapján dönt. Szépen emelkedő zöld grafikon, fektessünk abba. Na ilyenkor szokott jönni a zuhanórepülés.

Szendrei Ádám, a Pénzügyi Tudakozó vezető tanácsadója kiválóan összefoglalta miért bukik rendre a kisbefektető, és mire érdemes figyelned egy befektetési döntés során.
​
Következzen az Ő írása:
A legtöbb kisbefektető a múltbeli hozamok alapján igyekszik befektetést választani. Mivel nincs más kapaszkodója, ezért annyit csinál, hogy megnézi a befektetés árfolyamgrafikonját, és ha az elég meredeken emelkedik (lehetőleg visszaesés nélkül), akkor befektet.
Ezzel a megközelítéssel az átlag befektetők mintegy 4-6%-kal alacsonyabb éves hozamot érnek el a piaci átlagnál, amit egy egyszerű buy and hold befektetési stratégiával el tudnának érni.

Hol rontják el a legtöbben?
Az alábbi táblázat éppen azt mutatja meg, hogy miért szenvednek a befektetők azzal, hogy eltalálják, mi lesz a tuti befektetés jövőre.
Ez sokaknál egy évente előkerülő kérdés…
Ilyenkor a legtöbben megnézik, hogy mi az ami „most jól hoz”. Látják, hogy tegyük fel a brazil részvények 30%-os pluszban zártak az elmúlt évben. Ilyenkor a hozzá nem értő befektetők – félve, hogy kimaradnak a pénzosztásból – a portfóliójuk jelentős részét átcsoportosítják brazil részvényekbe.
Valójában ez egy múltbeli árfolyam emelkedés, ami semmi mást nem jelent, mint azt, hogy most 30%-kal drágább beszállni, mint egy éve. Akkor miért most szállnál be, hiszen az emelkedés már megtörtént?
Akaratlanul is mindig azt feltételezzük, hogy a helyzet a jelenlegihez hasonló lesz, vagyis, hogy jövőre is a brazil részvény fog jól teljesíteni. A valóság azonban más…
Az alábbi táblázat a különböző eszközosztályok teljesítményeit mutatja évről évre sorba rendezve. Látható, hogy a különböző színnel jelölt osztályok egyszer fent, máskor lent, teljesen kiszámíthatatlan módon váltogatják egymást.

Különböző eszközosztályok hozamai évről évre

forrás: novelinvestor.com

A táblázatból jól látható a trend: nincs trend. Bármilyen szabályszerűséget is vélnél felfedezni, az nagy valószínűséggel jövőre csődöt fog mondani. 

Az AA jelölésű eszközosztály az „Asset Allocation Portfolio” ami:

• 15% nagy piaci kapitalizációjú cégek részvényei (large cap)
• 15% nemzetközi részvény
• 10% kis piaci kapitalizációjú (small cap) cégek részvényei
• 10% fejlődő piaci részvény
• 10% ingatlan
• 40% kötvény

…melyet évente újra súlyoznak, vagyis évről évre tartja ezt az arányt.

Miért csak egyet választanál?
Ezen az ábrán nehezen látható, ugyanakkor fontos szempont az emelkedés mértéke. Lehet ugyanis, hogy egy eszközosztály néhány éven keresztül kiugróan jól teljesít, utána viszont hatalmasat esik. (pl. EM 2008) És attól, hogy esett, még nem biztos, hogy nem esik még tovább! (Pl. REIT 2007, 2008)
Valamint attól, hogy egy eszközosztály jó ideig magasan teljesít, az nem jelenti azt, hogy nem lesz több év, míg negatívan teljesít: EM 2013-2015.

Még egy érdekesség, amit kevesen vesznek számításba: ha egy eszközosztály 50%-ot esik, akkor onnan 100%-os emelkedésre van szükség ahhoz, hogy visszaálljon az eredeti árfolyam. Ez visszafelé is igaz: egy 100%-os emelkedés után is elég egy egyszeri 50%-os esés, hogy minden addigi hozamunkat elveszítsük.
Éppen ezért a legtöbb befektetőnek, aki a magánvagyonát akarja a banki kamatoknál magasabb hozamon fialtatni kár szerencsejátékot űznie. Nem kell tippelned, és nem kell eltalálnod, elég, ha egy megfelelő portfóliót alakítasz ki.

Nézzük meg jobban a bal alsó táblázatot. Ez mutatja az adott eszközosztályok 2002-2016-ig tartó időszakban elért legnagyobb esését, legmagasabb hozamát, és az évesített hozamát is. Fontos, hogy ne vonj le messzemenő következtetéseket 14 év adataiból.
Bármelyik befektetést ki lehet hozni győztesként, csak a megfelelő időtávot kell hozzá kiválasztani.

Eszközosztályok évesített hozama és legjobb, legrosszabb év

​Ha viszont portfólióban gondolkodsz, akkor nem kell idegeskedned azon, hogy mi lesz most a nyerő, mégis a negyedik legmagasabb hozamot érhetted el, és csak az államkötvények és a készpénz produkált kisebb esést ez időszak alatt.

Hogyan dönts a befektetésekről?
Óva intenék mindenkit attól, hogy megpróbálja kitalálni, hogy mi lesz a nyerő eszközosztály jövőre, és minden pénzét e szerint fektesse be. A legjobb, amit tehetünk, hogy egy múltbeli tapasztalatok alapján a befektetési időtávnak, célnak, hozamelvárásnak, és kockázati hajlandóságunknak megfelelő befektetési stratégiát határozunk meg.

Akkor jó egy ilyen stratégia, ha segítségével ki tudod zárni az érzelmeket, és a stratégiád minden esetben megmondja, hogy mit kell tenned.  Egy egyszerű, de jól működő passzív befektetési stratégia, ha például meghatározol egy portfólió arányt, amit ha törik, ha szakad, tartasz. Ez lehet akár a fenti AA portfólió is.
Ezen később ne változtass csak azért, mert most az X eszközosztály hozott jobban, vagy mert most az Y  éppen nagyot esett. Ha jól határoztad meg a kockázattűrő képességed, akkor ez nem jelenthet problémát.
Ha az árfolyammozgások miatt, vagy a plusz befizetések miatt eltolódna az arány, akkor nincs más dolgot, mint visszaállítani azt.
​
Te milyen befektetési stratégiát követsz?