A hitelfelvétel aranyszabályai

​Az utóbbi napokban szinte az összes országos pénzügyi média lehozta a hírt, miszerint egyre több és több hitelt vesz fel a magyar lakosság. Én alapvetően hitelellenes vagyok, de vannak olyan esetek, amikor megéri felvenni. Természetesen most nem arra gondolok, hogy hitelből vegyél új tv-t, mert a régi már 2 éves, vagy, hogy ebből fedezd a luxus nyaralásod. De van olyan szituáció, amikor alaposan utánaszámolva, pénzügyileg is megéri a hitelfelvétel.
Ha ezen gondolkozol, íme, a 7 aranyszabály, amit tudnod kell.
 
1.       Szükséged van egyáltalán hitelre?
Az első és legfontosabb kérdés. Tényleg szükséged van erre a hitelre? Valóban fontos nagyobb házba költözni, vagy újabb autót venni? Megéri, egy ilyen hosszú távú kötelezettséget a nyakadba venni, főleg egy ilyen volatilis piacon? Mi lehet a legrosszabb, ami a dologból elsülhet? Mennyit buksz, ha nem sikerül, úgy a terved, ahogy azt tervezted. Ezeket a kérdéseket mindenképpen tegyétek fel magatoknak, ugyanis a hitel az egy hosszú távú (gyakran 10-20 éves) állandó kötelezettséget jelent a pénztárcátokra nézve.
A mai 60 évesek többsége hitellel kezdte az életútját, ám az merőben más helyzet volt. Állandó, stabil munkahely, kiszámítható bérrendszer és javadalmazás. Az infláció a plafonon volt, így a fix kamatozású hitel az évek folyamán elenyésző mértékű lett, ha rendesen volt törlesztve. Ma ennek az ellenkezője van, így többször is gondold át, megéri-e neked ez a plusz teher 20 évig.
 
2.       Mekkora a kereted pontosan?
Sokan akkor találkoznak először ezzel a kérdéssel, amikor a bankos kisasszony megkérdezi. Ez hiba. Ezt neked otthon kell kiszámolnod, mégpedig a következőképpen.
Ha nettó 250 000 Ft a fizetésed, amiből minden hónapban elköltesz 160 000 Ft-ot (lakhatás, élelmiszer, szórakozás, ruha, autó, stb…), akkor 90 000 Ft-od marad. Téves azt gondolni, hogy akkor havonta 90 000 Ft-ot tudsz majd törleszteni. Először is képezned kell 6 havi tartalékot, ami 160 000 * 6 = 960 000 Ft a vészterhes időkre. Mi történik, ha hirtelen elveszted a munkád, vagy eltöröd a lábad és nem tudsz menni dolgozni pár hónapig? Ha egyszerűen csak belefutsz valami nem várt kiadásba (beázik a házad, tönkremegy a kocsid, stb…), amire nem vagy felkészülve? A hitelt akkor is kell fizetni, ha valami más is bejön a képbe. Ezért kell a 6 havi tartalék egy megtakarítási számlán (rugalmas és olcsó). Ha ez megvan, akkor azt mondom, a 90 000 Ft 75-80%-át számolhatod törlesztőrészletre, hagyva egy kis puffert, azaz kb 70 000 Ft-ot.
 
3.       Mennyit költhetünk a fizetésünkből a törlesztésre?
Ha kiszámoltuk a keretet, akkor a következő az, hogy megnézzük, mennyit költhetsz a fizetésedből az előírások szerint. Az érvényben lévő szabályok szerint a fizetésünk maximum 50%-át fordíthatjuk a hitel törlesztésére, kivéve, ha 400 000 Ft-ot meghaladó a fizetés összege (ebben az esetben többet, mint 50%).
 
4.       Hol vedd fel a hitelt?
Sokan beleesnek abba a hibába, hogy a saját bankjukba bemennek és elindítják a hitelfelvételi kérelmet. Veled történt már olyan, hogy az egyik bank azt mondta, hogy menj a másikhoz, mert ott van a neked való koncepció? Nyilván nem, ez nem érdeke. Viszont a neked igen. Neked igenis utána kell járnod, hogy hol tudod a te személyre szabott feltételeidhez legjobban passzoló hitelt felvenni. Mert könnyen megeshet, hogy az nem a saját bankod, hanem egy másik. Járj utána, havonta ezreket spórolhatsz vele.
 
5.       A futamidő kiválasztása
Hány évre akarod magad adósságba verni? Minél hosszabb a futamidő annál kisebb a havi törlesztőrészlet, és minél rövidebb a futamidő, annál nagyobb. Mindig megpróbálnak ránk beszélni egy „kedvezőbb” konstrukciót, amivel csak pár évvel tart tovább a futamidő, de nagyobb összeghez juthatunk és alacsonyabb a havi törlesztő, de biztos lehetsz benne, hogy ez a banknak lesz jó. Nagy lesz a kísértés, hogy azt a plusz extrát még beletehesd az autóba vagy a nagyobb lakást tudd megvenni, de ragaszkodnod kell ahhoz, amit előzetesen kiszámoltál.
A hitel visszafizetés rendszere a következő: az első pár évben jóval nagyobb a kamat aránya, mint a tőketörlesztésé, így, sokan megdöbbenve tapasztalják, hogy pár év folyamatos törlesztés után, még a felvett hitel 90%-a hátravan. Igen, a bankok így csinálják: először fizesd ki a teljes futamidőre eső kamatok nagy részét, aztán jöhet a tőke. Bárcsak a bankbetéteknél is így lenne: 2 év után megkapnád a 10 éves kamatok 90%-át.
 
6.       Fix vagy változó kamatozás
A másik nagyon fontos kérdés a futamidő mellett. Melyiket válasszam? A hitelek egyik legnagyobb kockázata az, ha emelkedik a kamatszint és ez megemeli a törlesztőnket. Ma rekord alacsony kamatokkal találkozhatunk Magyarországon és világszerte egyaránt. Nem nagy az esélye, hogy még tovább csökkenjenek a kamatok, innen már valószínűleg emelkedésnek fognak indulni előbb utóbb. Ezért, ha változó kamatozású hitelt veszel fel, akkor azon érheted magad, hogy egy 20 éves hitelnél 1% kamatemelkedés 9%-kal növeli meg a havi törlesztő részletet.
 
7.       Ha jelentősen emelkedik a bevételünk
Ha hirtelen jelentős összeghez jutunk vagy emelik a fizetésünket, 2 dolgot tehetünk. Biztos lesz olyan barátod, ismerősöd, rokonod, aki rá akar beszélni a tuti befektetésre vagy csak éppen egy 1,5%-os bankbetétre. Ha hiteled van, akkor 2 dolog közül választhatsz, esetleg kombinálhatod őket: törlessz elő a hiteledből, így a gyorsan kapott pénzed sok kötelezettségtől fog felszabadítani a jövőben, úgy, hogy közben nem esik az életszínvonalad, illetve nyiss egy lakáskasszát, 4 évre, amelyet lejáratkor beletörleszthetsz a hitelbe (ne feledd, állami támogatással 10% feletti hozamot érhetsz el – itt írtam róla). Sőt, ha megvetted a könyvemet, akkor tudod, hogy akár 30% feletti hozamod is lehet a lakás takarékpénztárral.
 
Ha pénzügyi tanácsadásra lenne szükséged jelentkezz a kapcsolat@fuggetlenbankar.hu email címen.